Bányászati Gyűjtemény

2012. szeptember 1-jén a bányásznapi ünnepi megemlékezés alkalmával megnyitottuk a Bányászati Gyűjteményünket. 

Rövid életrajza Sztáray Antal (sztárai és nagymihályi gróf) gróf Sztáray Albertnek és gróf Waldstein Máriának fia Pesten született 1839. április 8-án. A főrendiház tagja volt, a 30-as és 40-es évek országgyűlésein nagy befolyással bírt. Tanulmányait részben itthon, részben külföldön végezte. Az 1861. alkotmányos életben és mozzanataiban mint főrendiházi jegyző élénk részt vett, és ezen tevékenységét úgy a politikai, mint a gazdászati téren azután is folytatta. Terjedelmes jószágait Nagymihályban (Zemplén vármegye) és Várpalotán (Veszprém ill. Fejér vármegye) a kor igényeihez képest iparral egyesítve kezelte; úgy műmalma, mint gulyái és ménese országszerte ismeretesek voltak. A nagymihályi és sztárai gróf Sztáray család oklevéltárát Nagy Gyula m. kir. országos levéltári igazgató közreműködésével saját költségén adta ki, melyből két kötet (Bpest, 1887., 1889.) jelent meg. A Magyar Történelmi Társulatnak alapító tagja volt. Meghalt 1893. aug. 29-én Nagymihályban.

Várpalotai tevékenysége Miután 1876. június 3-án meghalt Waldstein János, unokaöccse, gróf Sztáray Antal örökölte a felsőurasági birtokot, azzal a feltétellel, hogy ha ő is örökös nélkül halna meg, akkor az visszaszáll a Zichy-családra. Ezzel kezdődött Sztáray gróf várpalotai tevékenysége. Elsősorban a várpalotai bányászat elindítása fűződik a nevéhez, hiszen ő kezdeményezte a kutatásokat a várpalotai szénvagyon után, amelyek sikerrel is jártak. (Singer Ábrahám írása 1876-ra teszi a kezdés dátumát, ez vált közismertté, de Könczöl Imre kutatásai ezt az időpontot nem tudták megerősíteni.) Az Országos Bányakapitányság 1886. szeptember 17-én az Antal, Fanny és János védjegyű bányatelkekre kiadta az adományozási okmányokat. Ezeknek birtokában hivatalosan is megindult a várpalotai szénmedence lignitvagyonának kitermelése. (NB: A nevek saját magát, feleségét és Waldstein nagybácsit örökítik meg!) Gróf Sztáray Antal szívén viselte a gyermekek nevelését. Ez Palotán abban mutatkozott meg, hogy végrendeletileg kötelezte örököseit, a Zichy grófokat, hogy évi 3000 Ft-ot fizessenek a Kálnoky Adél által alapított római katolikus leányiskolának. Példásan működtette várpalotai erdőgazdaságát, a várpalotai uradalmat felvirágoztatta. A környéken a nevéhez fűződik a csőszpusztai kúria kiépítése is, amelyet egy 1882-es katonai felmérési térképen már jelölnek, illetve 1878-ban ő és felesége Batthyány Franciska felújíttatták az ösküi kerek templomot.

Várpalotai bányájának adatai (1888)

Ásvány-faszénbánya Várpalotán, Veszprémmegye, 4 kettős-. 3 egyszerű 
b m. és 5 hk. (729.415 m2). 1 vízemelőgép 6 lóerőre,
6 munkáslak­ház. 
Termelés: 2.000 q ásványfaszén, értéke 600 frt.
Tulajdonos: Gróf Sztáray Antal, földbirtokos Nagy-Mihályon és Várpalotán;
igazgató: Schuscha János, uradalmi hánvagondnok Várpalotán :
orvos: Dr. Herz Adolf ugyanott.
Munkások:  22 férfi és 4 nő.